Az élő állatok szenet tárolnak. Ha kiveszünk egy halat a tengerből és megesszük, a hal szénkészlete eltűnik az óceánból. Óceáni kék szén utal azokra a természetes módokra, amelyek segítségével a tengeri gerincesek (nem csak a halak) segíthetnek a szén csapdázásában és megkötésében, potenciálisan mérsékelve az éghajlatváltozás hatásait.

Az óceánban a szén átáramlik a táplálékhálón. Először fotoszintézis útján rögzíti a fitoplankton a felszínen. A fogyasztás révén a szén átkerül és raktározódik a növényevő tengeri élőlények, például a krill testében. A ragadozás révén a szén felhalmozódik a nagyobb tengeri gerincesekben, mint például a szardínia, a cápa és a bálna.

A bálnák hosszú életük során felhalmozzák a szenet a testükben, amelyek egy része akár 200 évig is elhúzódik. Amikor meghalnak, az óceán fenekére süllyednek, és magukkal viszik a szenet. Kutatás azt mutatja, hogy minden nagy bálna átlagosan körülbelül 33 tonna szén-dioxidot köt meg. Egy fa ugyanebben az időszakban a bálna szénabszorpciójának legfeljebb 3 százalékát teszi ki.

Más tengeri gerincesek kisebb mennyiségű szenet tárolnak rövidebb ideig. Teljes tárolási kapacitásukat „biomassza-szénnek” nevezik. A tengeri állatokban található óceánkék szénkészletek védelme és növelése természetvédelmi és éghajlatváltozás-mérséklési előnyökhöz vezethet.

A közelmúltban egy feltáró kísérleti tanulmány készült az Egyesült Arab Emírségekben (Egyesült Arab Emírségek), hogy segítsen megérteni a potenciális óceánkék szén-dioxidot a globális éghajlatváltozási kihívás kezelésében, valamint a fenntartható halászati ​​és tengeri politika támogatásában.

Az Egyesült Arab Emírségek kísérleti projektje az Abu-Dhabi Global Environmental Data Initiative (AGEDI) megbízásából valósult meg, és a Blue Climate Solutions társfinanszírozásával támogatott. Az Óceán Alapítvány, valamint az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP) révén GRID-Arendal, amely megvalósítja és végrehajtja a Global Environment Facility Blue Forest Project.

A tanulmány meglévő adatkészleteket és módszereket használt fel az Egyesült Arab Emírségek tengeri környezetének egy részén élő halak, cetfélék, dugongok, tengeri teknősök és tengeri madarak szén tárolására és megkötésére való képességének számszerűsítésére és értékelésére.

"Az elemzés a világ első óceánkék szén-dioxid-ellenőrzését és szakpolitikai értékelését jelenti nemzeti szinten, és lehetővé teszi az Egyesült Arab Emírségek megfelelő szakpolitikai és irányítási egységei számára, hogy értékeljék az óceánkék szén-dioxid-politikák lehetséges végrehajtási lehetőségeit helyi és nemzeti szinten" Ahmed Abdulmuttaleb Baharoon, az AGEDI megbízott igazgatója. „Ez a munka határozottan elismeri a tengeri élőlények megőrzésében és fenntartható kezelésében rejlő lehetőségeket, amelyek a globális éghajlati kihívásra adott fontos természetalapú megoldásként ismerhetők el” – teszi hozzá.

A biomassza szén az egyik kilenc azonosított óceánkék szén-útvonal amely révén a tengeri gerincesek közvetíthetik a szén tárolását és megkötését.

Egyesült Arab Emírségek óceánkék szén-dioxid audit

Az Egyesült Arab Emírségek tanulmányának egyik célja az volt, hogy értékelje a gerincesek tengeri biomassza szénkészleteit, különös tekintettel az Abu Dhabi emírségre, amelyre vonatkozóan a legtöbb előzetes adat állt rendelkezésre.

A biomassza széntárolási potenciálját kétféleképpen értékelték. Először a halászati ​​fogási adatok elemzésével becsülték meg a biomassza-szén-tárolás elvesztését. Másodszor, a tengeri emlősök, tengeri teknősök és tengeri madarak jelenlegi biomassza szén-tárolási potenciálját (azaz a biomassza szénkészletét) a bőségi adatok elemzésével becsülték meg. Mivel az elemzés időpontjában nem álltak rendelkezésre adatok a halak bőségére vonatkozóan, a halakat kizárták a biomassza szénállományának becsléséből, de ezeket az adatokat be kell vonni a jövőbeni vizsgálatokba.

A tanulmány becslése szerint 2018-ban 532 tonna biomassza szén-dioxid-tárolási potenciál veszett el a halászat miatt. Ez majdnem megegyezik az Abu-Dzabi emírségben található tengeri emlősök, tengeri teknősök és tengeri madarak jelenlegi 520 tonnára becsült biomassza szénkészletével.

Ez a biomassza szénállomány dugongokból (51%), tengeri teknősökből (24%), delfinekből (19%) és tengeri madarakból (6%) áll. A tanulmányban elemzett 66 fajból (53 halászati ​​faj, három tengeri emlősfaj, két tengeri teknősfaj és nyolc tengeri madárfaj) nyolc (12%) védettségi státusza sérülékeny vagy magasabb.

„A biomassza szén – és általában az óceánkék szén – csak egy az e fajok által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások közül, ezért nem szabad elszigetelten vagy más védelmi stratégiák helyettesítőjeként tekinteni rá” – mondja Heidi Pearson, a tengeri emlősök szakértője. Délkeleti Alaszkai Egyetem és a biomasszával foglalkozó szén-tanulmány vezető szerzője. 

„A tengeri gerincesek biomassza-készleteinek védelme és bővítése potenciálisan egyike lehet a természetvédelmi tervezés és az éghajlatváltozás mérséklésének számos stratégiájának az Egyesült Arab Emírségekben” – teszi hozzá.

„Az eredmények megerősítik a bálnák és más tengeri élőlények nagy ökológiai értékét az éghajlat mérséklésében” – mondja Mark Spalding, az Ocean Foundation elnöke. „Létfontosságú, hogy a globális közösség ezeket a bizonyítékokat a tengeri élőlények kezelésére és helyreállítására, valamint a globális éghajlatváltozás kezelésére irányuló folyamatos erőfeszítéseik részének tekintse” – teszi hozzá.

Oceanic Blue szén-dioxid-politikai értékelés

A projekt másik célja az volt, hogy feltárja az óceánkék szén mint politikai eszköz életképességét a tengeri erőforrások fenntartható kezelésének támogatására és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre.

A tanulmány 28 part menti és tengeri környezeti érdekelt felet is megkérdezett, hogy felmérje az óceánkék szén fogalmával kapcsolatos ismereteket, attitűdöket és felfogást, valamint annak szakpolitikai relevanciáját. A szakpolitikai értékelés megállapította, hogy az óceánkék szén-dioxid-politika alkalmazása nemzeti, regionális és nemzetközi viszonylatban jelentős politikai jelentőséggel bír az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség megőrzése és a halászati ​​gazdálkodás területén.

„A felmérésben részt vevők túlnyomó többsége egyetértett azzal, hogy növelni kell az óceánkék szén értékének nemzetközi elismerését, és be kell építeni a megőrzésre és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló stratégiákba” – mondta Steven Lutz, a GRID-Arendal kék szén-szakértője. a szakpolitikai értékelés szerzője. „A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének elengedhetetlensége ellenére ez a kutatás megerősíti, hogy a tengerek megőrzése mint éghajlatmérséklési stratégia életképes, valószínűleg jól fogadják majd, és nagy lehetőségek rejlenek benne” – teszi hozzá.

„Ezek az eredmények a világon az elsők a maguk nemében, és jelentősen hozzájárulnak az óceánok megőrzéséről és kezeléséről folytatott beszélgetésekhez az éghajlatváltozás mérséklésével összefüggésben” – mondja Isabelle Vanderbeck, az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának (UNEP) tengeri ökoszisztéma-szakértője.

„Az óceánkék szén az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló stratégiák, a fenntartható halászat, a természetvédelmi politikák és a tengeri területtervezés kidolgozásához használt adatcsomag egyik összetevője lehet. Ez a kutatás jelentősen áthidalja a tengeri védelem és az éghajlatváltozási politika közötti szakadékot, és potenciálisan nagyon fontos az óceánnal kapcsolatos intézkedések szempontjából, amelyeket várhatóan az ENSZ idei, novemberi klímaváltozási konferenciáján fognak megvitatni” – teszi hozzá.

A Az ENSZ óceántudományának évtizede a fenntartható fejlődésért (2021-2030) A 2017 decemberében kihirdetett közös keretet biztosít annak biztosítására, hogy az óceántudomány teljes mértékben támogassa az országok fellépéseit az óceánok fenntartható kezelésére, és különösen a 2030-ig tartó fenntartható fejlődési menetrend megvalósítására.

További információért forduljon Steven Lutzhoz (GRID-Arendal): [e-mail védett] vagy Gabriel Grimsditch (UNEP): [e-mail védett] vagy Isabelle Vanderbeck (UNEP): [e-mail védett]