A veszélyeztetett fajokról szóló törvény védelmet kértek a tonhalért

Azonnali megjelenésre, 20. június 2016-án

Kapcsolattartó: Catherine Kilduff, Biológiai Sokféleség Központ, (202) 780-8862, [e-mail védett] 

SAN FRANCISCO – A csendes-óceáni kékúszójú tonhal populációja veszélyesen alacsony szintre emelkedett, ezért egy egyénekből és csoportokból álló koalíció ma petíciót nyújtott be a Nemzeti Tengeri Halászati ​​Szolgálathoz, hogy a veszélyeztetett fajokról szóló törvény értelmében megvédje a fajt. A csendes-óceáni kékúszójú tonhal állománya több mint 97 százalékkal csökkent a halászat kezdete óta, nagyrészt azért, mert az országok nem sikerült eléggé csökkenteni a halászatot, hogy megvédjék az ikonikus fajt, amely luxuscikk a sushi menükben. 

„Segítség nélkül láthatjuk, hogy az utolsó csendes-óceáni kékúszójú tonhal is elfogyott, és kihalt” – mondta Catherine Kilduff, a Biológiai Sokféleség Központjának munkatársa. „Az új jelölési kutatások fényt derítettek a fenséges kékúszójú tonhal szaporodásának és vándorlásának titkaira, így segíthetünk megmenteni ezt a fontos fajt. Ennek a hihetetlen halnak a veszélyeztetett fajokról szóló törvény szerinti védelme az utolsó remény, mert a halászati ​​gazdálkodás nem tudta visszatartani őket a kihalás felé vezető úton.  

A petíciók benyújtói, amelyek azt kérik, hogy a Halászati ​​Szolgálat a csendes-óceáni kékúszójú tonhalat veszélyeztetettként sorolja fel, többek között a Biológiai Sokféleség Központ, az Ocean Foundation, a Earthjustice, az Élelmiszerbiztonsági Központ, a Vadvédők, a Greenpeace, a Mission Blue, a Recirculating Farms Coalition, a The Safina Center, a SandyHook SeaLife Foundation. , a Sierra Club, a Turtle Island Restoration Network és a WildEarth Guardians, valamint Jim Chambers fenntartható tengeri élelmiszerek szállítója.

A fotó a Wikimedia Commons/aes256 jóvoltából. Ez a fotó média felhasználásra elérhető.

„Ez a gyönyörű, nagy teljesítményű vándorló ragadozó kritikus fontosságú az óceán ökoszisztéma egyensúlya szempontjából” – mondta Mark Spalding, az Ocean Foundation elnöke. „Sajnos ezeknek a halaknak nincs hova elbújniuk az emberiség csúcstechnológiás, távolsági, nagyhálós halászflottája elől. Ez nem tisztességes küzdelem, így a csendes-óceáni kékúszójú tonhal veszít.”

A tonhalállomány drasztikus csökkenése miatti aggodalomra ad okot, hogy a nem halászott állomány kevesebb mint 3 százaléka csökken, ezért szinte az összes ma lehalászott csendes-óceáni kékúszójú tonhalat a szaporodás előtt kifogják, így kevesen maradnak az érlelésre és a faj szaporítására. 2014-ben a csendes-óceáni kékúszójú tonhal populációja a második legalacsonyabb számú fiatal halat termelte 1952 óta. A csendes-óceáni kékúszójú tonhalnak csak néhány felnőtt korosztálya létezik, és ezek az idős kor miatt hamarosan eltűnnek. Anélkül, hogy a fiatal halak beérnének az ívó állományba az idősödő kifejlett egyedek helyére, a csendes-óceáni kékúszójúúszójúság jövője borús, hacsak nem tesznek azonnali lépéseket a hanyatlás megállítására.

„A telhetetlen globális szusipiac táplálása miatt a csendes-óceáni kékúszójú tonhal állománya 97 százalékkal csökkent” – mondta Phil Kline, a Greenpeace vezető óceáni kampányosa. „Mivel a csendes-óceáni kékúszójúúszójúúszójúúszójúúszójú halak most a kihalás előtt állnak, nemcsak indokolt, hogy a veszélyeztetett tőzsdére kerüljön, hanem már régen esedékes. A tonhalnak minden védelemre szüksége van, amit csak tudunk adni nekik.”

Június 27-től, hétfőtől a kaliforniai La Jollában az Amerika-közi Trópusi Tonhal Bizottság ülésén az országok tárgyalnak a csendes-óceáni kékúszójú tonhal jövőbeli fogáscsökkentéséről. Minden jel arra utal, hogy a Bizottság a status quo fenntartása mellett döntött, ami nem elegendő a túlhalászás megszüntetéséhez, nem is beszélve az egészséges szintre való helyreállítás előmozdításáról.

„Fontoljuk meg ezt: a kékúszójú tonhal érése és szaporodása akár egy évtizedig is eltarthat, de sokat fognak ki és adnak el fiatal egyedként, ami veszélyezteti a faj újratelepülését és életképességét. Az elmúlt 50 évben a technológiai hozzáértés lehetővé tette számunkra, hogy a tonhal és más fajok több mint 90 százalékát megöljük” – mondta Dr. Sylvia Earle, a National Geographic kutatója és a Mission Blue alapítója. "Amikor egy fajt kihalásznak, áttérünk a másikra, ami nem tesz jót az óceánnak és nem tesz jót nekünk sem."

"A csendes-óceáni kékúszójú tonhal közel egy évszázados válogatás nélküli és korlátlan halászata nemcsak magát a tonhalat juttatta a kihalás szélére, hanem számtalan tengeri emlős, tengeri teknős és cápa elkapását és elpusztítását is eredményezte a tonhalhalászeszközök" Jane Davenport, a Defenders of Wildlife vezető ügyvédje.

„A csendes-óceáni kékúszójú tonhal egy fenséges hal, melegvérű, gyakran hat láb hosszú, és az egyik legnagyobb, leggyorsabb és legszebb hal a világon. Ez is veszélyben van” – mondta Doug Fetterly, a Sierra Club munkatársa. „Tekintettel a 97 százalékos populációcsökkenés, a folyamatos túlhalászás és az éghajlatváltozás növekvő negatív hatásai miatti súlyos helyzetre, a Sierra Club Marine Action Team felhív ennek a létfontosságú fajnak a védelmére a veszélyeztetett fajok listáján. E védelem nélkül a csendes-óceáni kékúszójú tonhal folytatja lefelé irányuló spirálját a kihalás felé.”

„Lehet, hogy a csendes-óceáni kékúszójú a világ szükségtelenül veszélyeztetett hala” – mondta Carl Safina, a The Safina Center alapító elnöke. „Pazar és irányítatlan pusztításuk természetellenes bűncselekmény. Még gazdaságilag is hülyeség.”

„A csendes-óceáni kékúszójúúszójúság közeli kihalása egy újabb példa arra, hogy nem sikerült fenntartható módon termesztenünk – vagy ebben az esetben elkapnunk – élelmiszerünket” – mondta Adam Keats, az Élelmiszerbiztonsági Központ vezető ügyvédje. „Meg kell változtatnunk az útjainkon, ha túl akarjuk élni. Remélhetőleg még nem késő a kékúszójú számára.”

„A kielégíthetetlen emberi étvágy kiüríti óceánjainkat” – mondta Taylor Jones, a WildEarth Guardians veszélyeztetett fajok szószólója. „Fékeznünk kell a sushi iránti ízlésünket, és lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy megmentsük a hihetetlen vadon élő állatokat, például a kékúszójú tonhalat a kihalástól.”

„A csendes-óceáni kékúszójú tonhal veszélyeztetett fajként való feltüntetése lehetővé teszi számtalan fiatal hal számára, hogy elérje érettségét, ezáltal segítve a kimerült halászat újjáépítését. A nagyobb kihívás természetesen a szabályozatlan és illegális halászat ellenőrzése a nemzetközi vizeken, ezzel a kérdéssel világszerte foglalkozni kell” – mondta Mary M. Hamilton, a SandyHook SeaLife Alapítvány munkatársa.   

„A státuszra törekvő sushievők kihalássá eszik a fenséges kékúszójú tonhalat, és most meg kell állnunk, mielőtt túl késő lenne” – mondta Todd Steiner, a Turtle Island Restoration Network biológusa és ügyvezető igazgatója. „A csendes-óceáni kékúszójúúszójú fajok veszélyeztetett fajok listájára való felvétele az első lépés a vágás befejezéséhez, és ennek a csodálatos fajnak a felépülés felé vezető útjára állításához.”

"A nemzetközi testületek által elnéző, korlátlan kereskedelmi túlhalászás miatt a csendes-óceáni kékúszójú tonhal a ki nem halászott szintjének mindössze 2.6 százalékára esett vissza" - mondta Jim Chambers, a Prime Seafood tulajdonosa. „A kékúszójú halak a legfejlettebb halak, nagy erejük és állóképességük miatt méltán tekintik a nagyvadhorgászat legnagyobb kihívásának. Egyszerűen meg kell mentenünk a világ legértékesebb halait, mielőtt túl késő lenne.”

Olvassa el a teljes petíciót itt.