A part menti ökoszisztémák jelentik az első védelmi vonalunkat a hurrikánok ellen

A közelmúltbeli Harvey, Irma, Jose és Maria hurrikánok, amelyek hatása és pusztítása még mindig érezhető a Karib-térségben és az Egyesült Államokban, emlékeztetnek bennünket arra, hogy partjaink és a közelükben élők sebezhetők. Mivel a viharok az éghajlat változásával fokozódnak, milyen lehetőségeink vannak partjaink további védelmére a viharhullámoktól és az áradásoktól? Az ember által létrehozott szerkezeti védelmi intézkedések, mint például a partfalak, gyakran hihetetlenül költségesek. Folyamatosan frissíteni kell őket, mivel a tengerszint emelkedik, rontják a turizmust, és a beton hozzáadása károsíthatja a természetes tengerparti környezetet. Az anyatermészet azonban beépítette saját kockázatcsökkentési tervét, amely magában foglalja a természetes ökoszisztémákat is. A part menti ökoszisztémák, mint például a vizes élőhelyek, dűnék, tengeri moszaterdők, osztrigaágyak, korallzátonyok, tengeri fűágyak és mangroveerdők segíthetnek abban, hogy a hullámok és viharhullámok ne erodálják és elárasztsák partjainkat. Jelenleg az Egyesült Államok partjainak körülbelül kétharmadát védi legalább egy ilyen part menti ökoszisztéma. 

Vegyük például a vizes élőhelyeket. Nemcsak a talajban és a növényekben tárolják a szenet (ellentétben azzal, hogy CO-ként bocsátják ki a légkörbe₂) és segítik a globális éghajlat mérséklését, de szivacsként is működnek, amelyek felfoghatják a felszíni vizet, az esőt, a hóolvadást, a talajvizet és az árvizeket, megakadályozzák, hogy a partra csapódjanak, majd lassan kiengedik. Ez segíthet csökkenteni az árvízszintet és csökkenteni az eróziót. Ha meg akarnánk őrizni és helyreállítani ezeket a part menti ökoszisztémákat, olyan védelmet kaphatnánk, amely általában olyan dolgokból származna, mint a töltések.

A tengerpart gyors fejlődése károsítja és felszámolja ezeket a part menti ökoszisztémákat. Egy új tanulmányban Narayan et. al (2017) szerint a szerzők érdekes eredményekkel szolgáltak a vizes élőhelyek értékéről. Például 2012-ben a Sandy hurrikán idején a vizes élőhelyek több mint 625 millió dolláros anyagi kárt akadályoztak meg. Sandy legalább 72 közvetlen halálesetet okozott az Egyesült Államokban, és körülbelül 50 milliárd dollárnyi árvízi kárt okozott. A halálos áldozatok túlnyomórészt a viharos áradások miatt következtek be. A vizes élőhelyek pufferként működtek a part mentén a viharhullámok ellen. A keleti part menti 12 államban a vizes élőhelyek átlagosan 22%-kal tudták csökkenteni a Sandy hurrikán okozta károkat a tanulmányban szereplő irányítószámok alapján. Több mint 1,400 mérföldnyi utat és autópályát védtek vizes élőhelyek a Sandy hurrikántól. New Jersey-ben a vizes élőhelyek az ártér körülbelül 10%-át borítják, és a becslések szerint összességében körülbelül 27%-kal csökkentették a Sandy hurrikán okozta károkat, ami csaknem 430 millió dollárt jelent.

Egy másik tanulmány Guannel et. al (2016) azt találta, hogy ha több rendszer (pl. korallzátonyok, tengeri füves rétek és mangrovefák) járul hozzá a part menti területek védelméhez, ezek az élőhelyek együttesen jelentősen mérséklik a beérkező hullámenergiát, az árvízszinteket és az üledékveszteséget. Ezek a rendszerek együtt jobban védik a partvidéket, nem pedig egyetlen rendszer vagy élőhely egyedül. Ez a tanulmány azt is megállapította, hogy a mangrove önmagában nyújthatja a legtöbb védelmi előnyt. A korallok és a tengeri füvek nagy valószínűséggel segítenek csökkenteni a part menti erózió kockázatát, és elősegítik a partvonal stabilitását, csökkentik a partközeli áramlatokat, és növelik a partok ellenálló képességét a veszélyekkel szemben. A mangrove a leghatékonyabb a partok védelmében viharos és nem viharos körülmények között is. 

Ezek a tengerparti ökoszisztémák nem csak nagy időjárási események, például hurrikánok idején fontosak. Évente sok helyen csökkentik az árvízi veszteségeket, még kisebb viharokkal is. Például a korallzátonyok 85%-kal csökkenthetik a partot érő hullámok energiáját. Az Egyesült Államok keleti partja, valamint az Öböl partja meglehetősen alacsony fekvésű, a partvonalak sárosak vagy homokosak, így könnyebben erodálhatók, és ezek a területek különösen érzékenyek az áradásokra és a viharhullámokra. Még akkor is, ha ezek az ökoszisztémák már károsodtak, mint például egyes korallzátonyok vagy mangroveerdők esetében, ezek az ökoszisztémák továbbra is megvédenek bennünket a hullámoktól és hullámzásoktól. Ennek ellenére továbbra is felszámoljuk ezeket az élőhelyeket, hogy helyet adjunk golfpályáknak, szállodáknak, házaknak stb. Az elmúlt 60 évben a városfejlesztés Florida történelmi mangroveerdőinek felét felszámolta. Megszüntetjük a védelmünket. Jelenleg a FEMA évente félmilliárd dollárt költ az árvizek kockázatának csökkentésére, válaszul a helyi közösségeknek. 

Minden bizonnyal vannak módok a hurrikánok által sújtott területek újjáépítésére oly módon, hogy azok jobban felkészüljenek a jövőbeli viharokra, és megőrizzék ezeket a létfontosságú ökoszisztémákat. A part menti élőhelyek jelenthetik az első védelmi vonalat a viharokkal szemben, és lehet, hogy nem oldják meg az összes árvíz- vagy vihar-problémánkat, de mindenképpen érdemes kihasználni őket. Ezen ökoszisztémák védelme és megőrzése megvédi part menti közösségeinket, miközben javítja a part menti régiók ökológiai egészségét.