Közösség által vezetett mangrove-restauráció Xcalakban, Mexikóban

Csapatunk a közelmúltban a mexikói Xcalakba utazott az Ocean Foundation keretében Blue Resilience Initiative (BRI). Miért? Hogy bepiszkoljuk a kezünket és a csizmáinkat – szó szerint – az egyik mangrove-helyreállítási projektünk során.

Képzeljen el egy helyet, ahol a mangrovefa erősen ellenáll az óceáni szellőnek, és a világ második legnagyobb korallzátonya – a Mezoamerikai zátony – megóvja a közösséget a Karib-tenger hullámaitól, létrehozva a Xcalak Nemzeti Zátonyparkot. 

Ez Xcalak dióhéjban. Egy trópusi szentély, amely Cancúntól öt órányira található, de egy világ távol van a nyüzsgő turisztikai színtértől.

Sajnos még a paradicsom sem mentes a klímaváltozástól és az építkezéstől. Xcalak mangrove-ökoszisztémája, amely négyféle mangrovefajnak ad otthont, veszélyben van. Itt jön be ez a projekt. 

Az elmúlt néhány évben összefogtunk a helyi Xcalak közösséggel, a mexikói közösséggel Természetvédelmi Területek Bizottsága (CONANP), Országos Politechnikai Intézet Kutatási és Fejlett Tanulmányi Központ – Mérida (CINVESTAV), Programa Mexicano del Carbono (PMC), és a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem (UNAM) több mint 500 hektár mangrove helyreállítására ebben a régióban.  

Ezek a tengerparti szuperhősök nem csak gyönyörűek; létfontosságú szerepet játszanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A szénmegkötésnek nevezett folyamat révén a szenet felfogják a levegőből, és elzárják a talajban a gyökereik alatt – ez a kék szén körforgása fontos része. 

Mangrove pusztulás: Az éghajlatváltozás hatásainak tanúi

A városba behajtva azonnal látszott a kár. 

Az út egy hatalmas sársíkságon halad át, ahol egykor egy mangrove-mocsár állt. Sajnos az út építése megzavarta a tengervíz természetes áramlását a mangrovákon keresztül. A sérülések fokozása érdekében a közelmúltbeli hurrikánok több hordalékot hoztak be, ami még jobban elzárta a víz áramlását. A rendszer átöblítéséhez szükséges friss tengervíz nélkül a tápanyagok, a szennyező anyagok és a só felhalmozódik az álló vízben, és a mangrove mocsarakat sársíksággá változtatják.

Ez a helyszín az Xcalak projekt többi részének kísérleti helyszíne – a siker itt megnyitja az utat a fennmaradó 500+ hektáron végzett munkához.

Közösségi együttműködés: A siker kulcsa a mangrove-restaurálásban

Az első teljes napunkon Xcalakban első kézből láthattuk, hogyan halad a projekt. Ez az együttműködés és a közösség részvételének ragyogó példája. 

A délelőtti workshopon hallhattunk a gyakorlati képzésről, valamint a CONAP-pal és a CINVESTAV kutatóival való együttműködésről, amely támogatja Xcalak helyi lakosait, hogy saját kertjük őrzői legyenek. 

Lapátokkal és tudományos know-how-val felfegyverkezve nemcsak az üledéket tisztítják meg, és helyreállítják a víz áramlását a mangrovákba, hanem az ökoszisztéma egészségét is figyelemmel kísérik az út során.

Sokat tanultak arról, hogy kik élnek a mangrovefák között. Köztük 16 madárfaj (négy veszélyeztetett, egy veszélyeztetett), szarvasok, ocelotok, szürke róka – még a jaguárok is! Xcalak mangrovefai szó szerint hemzsegnek az élettől.

Előretekintve Xcalak jövőbeli mangrove-restaurációjára

A projekt előrehaladtával a következő lépések az ásás kiterjesztése egy közeli lagúnába, amelyet mangrovák vesznek körül, amelyeknek égetően több vízre van szükségük. Végül az ásatási erőfeszítések összekapcsolják a lagúnát a sársíksággal, amelyen áthaladtunk a város felé vezető úton. Ez elősegíti a víz áramlását, mint korábban az egész ökoszisztémában.

A közösség elhivatottsága inspirált bennünket, és alig várjuk, hogy láthassuk a következő látogatásunk során elért előrehaladást. 

Együtt nem csak egy mangrove ökoszisztémát állítunk helyre. Egy-egy sáros csizmával helyreállítjuk a reményt egy szebb jövőre.