Eltűnő strandok: Mit lehet tenni a globális homokhiány ellen?

Amikor ezen a nyáron kimegy a választott strandra, különös figyelmet fordítson a strand egyik lényeges részére: a homokra. A homokot bőségesnek gondoljuk; a világ tengerpartjait fedi le, és a sivatagok fő alkotóeleme. Azonban nem minden homok egyforma, és ahogy a világ népessége folyamatosan növekszik, egyre nő a homok iránti igényünk. Így egyre világosabbá válik, hogy a homok véges erőforrás. Nehéz árat szabni annak a homokérzetnek a lábujjak között, vagy a homokvár építésének, és hamarosan meg is kell tenni, ahogy a világ homokkészlete lassan apad.   

A homok valójában az a természeti erőforrás, amelyet a levegő és a víz után a legtöbbet használunk. Szinte mindenben benne van. Például az az épület, amelyben valószínűleg most ül, nagy valószínűséggel betonból készül, amely elsősorban homok és kavics. Az utak betonból készülnek. Az ablaküveg és még a telefon egy része is olvasztott homokból készült. Korábban a homok a közös medencék erőforrása volt, de most, hogy egyes területeken hiány alakult ki, fokozott szabályozást vezettek be.

A homok egyre keresettebb árucikké vált szerte a világon. És így drágább lett.

Szóval honnan származik ez a sok homok, és hogyan lehet, hogy kifogyunk? A homok elsősorban a hegyekből származik; A hegyeket megviseli a szél és az eső, tömegét veszítve apró, kimozdult részecskék formájában. Évezredek során a folyók lehordták ezeket a részecskéket a hegyoldalakon, és lerakódásokat képeznek ott, ahol találkoznak a tengerrel (vagy tóval), és homokdűnéknek és tengerpartoknak tekintjük.   

Fotó: Josh Withers/Unsplash

Jelenleg városaink példátlan ütemben terjeszkednek, és a városok minden eddiginél több cementet használnak fel. Például Kína több cementet használt fel az elmúlt néhány évben, mint az Egyesült Államok az egész 20. században. Szingapúr a világ legnagyobb homokimportőre lett. 130 év alatt 40 négyzetkilométerrel bővítette területét. Honnan jön ez az új föld? Homokot dobni az óceánba. Csak bizonyos típusú homok használható betonhoz, és más homokfajták kevésbé hasznosak az emberi tevékenységek számára. A Szahara-sivatagban található finomszemcsés homokból nem lehet építőanyagot készíteni. A legjobb helyek a betonhomok keresésére a folyók partjain és a tengerpartokon. A homok iránti kereslet arra késztet bennünket, hogy lecsupaszítsuk a folyómedreket, strandokat, erdőket és termőföldeket, hogy homokba kerüljünk. A szervezett bûnözés egyes területeken még az uralmat is átvette.

Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja becslése szerint 2012-ben a világ csaknem 30 milliárd tonna homokot és kavicsot használt fel betongyártáshoz.

Ennyi homok elég egy 27 méter magas és 27 méter széles fal építéséhez az Egyenlítő körül! A homok kereskedelmi értéke körülbelül hatszorosa a 25 évvel ezelőttinek, és az Egyesült Államokban a homoktermelés 24%-kal nőtt az elmúlt 5 évben. Erőszak történt a homokforrások miatt olyan helyeken, mint Indiában, Kenyában, Indonéziában, Kínában és Vietnamban. A homokmaffiák és az illegális homokbányászat széles körben elterjedtek, különösen a gyenge kormányzású és korrupciós országokban. A vietnami Építőanyag-ügyi Minisztérium igazgatója szerint 2020-ra kifogyhat a homok az országból. 

A homokbányászat korábban sokkal elterjedtebb volt szerte a világon. A homokbányák lényegében hatalmas kotrók voltak, amelyek a homokot közvetlenül a partról húzták le. Végül az emberek kezdtek rájönni, hogy ezek a bányák tönkreteszik a strandokat, és a bányák lassan elkezdtek leállni. Ennek ellenére a homok még mindig a legtöbbet bányászott anyag a világon. A homok és a kavics a világon minden évben bányászott mennyiség 85%-át teszi ki. Az Egyesült Államok utolsó part menti homokbánya 2020-ban bezár.

Homokbányászat

A homok kotrása, amelyet víz alatt végeznek, egy másik módja annak, hogy a homokot egyik helyről a másikra szállítsák. Ezt a homokot gyakran „strand-újratáplálásra” használják, amely pótolja a part menti sodródás, erózió vagy más szennyeződési források miatt elveszett homokot. A strand újratáplálása sok területen ellentmondásos az ezzel járó árcédula és az ideiglenes megoldás miatt. Például a floridai Martin megyében található Bathtub Beach hihetetlen mennyiségű újratáplálást kapott. Az elmúlt két évben több mint 6 millió dollárt költöttek csak a Bathtub Beach dűnéinek újratáplálására és helyreállítására. A strandról készült képeken néha az látszik, hogy az új homok 24 órán belül eltűnik a strandról (lásd lent). 

Van-e orvosság erre a homokhiányra? Ezen a ponton a társadalom túlságosan függ a homoktól ahhoz, hogy teljesen abbahagyja annak használatát. Az egyik válasz a homok újrahasznosítása lehet. Például, ha van egy régi betonépülete, amelyet már nem használnak vagy cserélnek, lényegében összetörheti a szilárd betont, és „új” beton készítéséhez használhatja. Ennek persze vannak árnyoldalai is: drága lehet, és a már felhasznált beton nem olyan jó, mint a friss homok. Az aszfalt újrahasznosítható, és bizonyos alkalmazásoknál alternatívaként használható. Ezenkívül a homokot más helyettesítő anyagok közé tartoznak a fából és szalmából készült épületszerkezetek, de nem valószínű, hogy ezek népszerűbbek lesznek, mint a beton. 

Fotó: Bogomil Mihaylo/Unsplash

2014-ben Nagy-Britanniának sikerült építőanyagainak 28%-át újrahasznosítani, az EU pedig 2025-re az üveg építőanyagok 75%-ának újrahasznosítását tervezi, ami segít csökkenteni az ipari homok iránti keresletet. Szingapúr gátak és szivattyúk rendszerét tervezi használni következő rekultivációs projektjéhez, hogy kevésbé függjön a homoktól. A kutatók és mérnökök konkrét alternatívákat keresnek, és abban reménykednek, hogy időközben homokalapú termékeink nagy részének újrahasznosítása segít csökkenteni a homok iránti keresletet. 

A homokkitermelést, a bányászatot és a kotrást mind negatív környezeti hatásokkal hozták összefüggésbe. Például Kenyában a homokkitermelést összefüggésbe hozták a korallzátonyok károsításával. Indiában a homokkitermelés súlyosan veszélyeztetett krokodilokat fenyeget. Indonéziában a szigetek eltűntek a túl sok homokbányászatból.

A homok eltávolítása egy területről part menti eróziót okozhat, elpusztíthatja az ökoszisztémát, elősegítheti a betegségek terjedését, és sokkal sebezhetőbbé teheti a területet a természeti katasztrófákkal szemben.

Ezt olyan helyeken is bebizonyították, mint Srí Lanka, ahol a kutatások kimutatták, hogy a 2004-es szökőár előtti homokbányászat miatt a hullámok pusztítóbbak voltak, mint ha nem lett volna homokbányászat. Dubaiban a kotrás fulladásos víz alatti homokviharokat idéz elő, amelyek elpusztítják az élőlényeket, elpusztítják a korallzátonyokat, megváltoztatják a víz keringését, és megfojthatják az állatokat, például a halakat, mert eltömítik kopoltyúikat. 

Nem számítunk arra, hogy világunk homokmániája megállítja a hideg pulykat, de nem is kell abbahagynia. Csak meg kell tanulnunk, hogyan minimalizálhatjuk a kitermelés és a visszaszolgáltatás hatását. Az építési szabványokat emelni kell az épület élettartamának meghosszabbítása érdekében, és a lehető legtöbb építőanyagot újra kell hasznosítani. A homok továbbra is eltűnik, ahogy népességünk és városaink is növekszenek. A probléma tudatosítása az első lépés. A következő lépések a homoktermékek élettartamának meghosszabbítása, az újrahasznosítás és más termékek kutatása, amelyek helyettesíthetik a homokot. Még nem feltétlenül vesztes csatát vívunk, de taktikánkon változtatnunk kell. 

Források

https://www.npr.org/2017/07/21/538472671/world-faces-global-sand-shortage
http://www.independent.co.uk/news/long_reads/sand-shortage-world-how-deal-solve-issue-raw-materials-supplies-glass-electronics-concrete-a8093721.html
https://www.economist.com/blogs/economist-explains/2017/04/economist-explains-8
https://www.newyorker.com/magazine/2017/05/29/the-world-is-running-out-of-sand
https://www.theguardian.com/cities/2017/feb/27/sand-mining-global-environmental-crisis-never-heard
https://www.smithsonianmag.com/science-nature/world-facing-global-sand-crisis-180964815/
https://www.usatoday.com/story/news/world/2017/11/28/could-we-run-out-sand-because-we-going-through-fast/901605001/
https://www.economist.com/news/finance-and-economics/21719797-thanks-booming-construction-activity-asia-sand-high-demand
https://www.tcpalm.com/story/opinion/columnists/gil-smart/2017/11/17/fewer-martin-county-residents-carrying-federal-flood-insurance-maybe-theyre-not-worried-sea-level-ri/869854001/
http://www.sciencemag.org/news/2018/03/asias-hunger-sand-takes-toll-endangered-species