Nyomon követni a jegesmedvéket

Dr. Andrew E. Derocher, az Albertai Egyetemről a TOF ösztöndíjasa Polar Seas kezdeményezés amelyet egyéni adományozók és vállalati partnerek támogatnak, mint pl hogy Palack. Felkerestük Dr. Derochert, hogy többet megtudjunk az általa végzett munkáról és arról, hogy az éghajlatváltozás milyen hatással van a jegesmedvékre.

Milyen a jegesmedvék tanulmányozása?
Egyes fajokat könnyebb tanulmányozni, mint másokat, és a jegesmedvék sem tartoznak a könnyebbek közé. Attól függ, hol élnek, láthatjuk-e őket, és milyen módszereket tudunk alkalmazni. A jegesmedvék távoli, hideg helyeken élnek, amelyek hihetetlenül költségesek. E kihívások ellenére a hosszú távú kutatási programok azt jelentik, hogy sokat tudunk a jegesmedvékről, mégis mindig új és továbbfejlesztett eszközöket keresünk.

Milyen eszközöket használ?
Az egyik érdekes feltörekvő eszköz a füljelzővel ellátott, műholdra kapcsolt rádiók. Évtizedek óta használunk műholdas nyakörveket az élőhelyek használatának, a vándorlásnak, a túlélésnek és a szaporodási arányoknak a nyomon követésére, de ezeket csak felnőtt nőstényeknél lehet használni, mivel a felnőtt hímek nyaka szélesebb, mint a fejük, és a gallérjuk lecsúszik. A füljelzős rádiók (kb. egy AA elem súlya) viszont mindkét nemnél használhatók, és akár 6 hónapig szolgáltatnak helyinformációt. Egyes kritikus paraméterek, például a medvék távozásának és a szárazföldre való visszatérésének dátuma esetén ezek a címkék jól működnek. Meghatározzák a medvék szárazföldi időszakát, amikor a tengeri jég elolvad, és a medvék a partra költöznek, és a tárolt zsírtartalékaikra támaszkodnak energiával. Van egy határ annak, hogy a medvék mennyi ideig tudnak élelem nélkül túlélni, és a jégmentes időszak jegesmedvék szemszögéből történő nyomon követésével kritikus megértést nyerünk arról, hogy az éghajlatváltozás hogyan érinti őket.

Hogyan befolyásolja a klímaváltozás a jegesmedvék viselkedését?
A jegesmedvéket fenyegető legnagyobb veszély az Északi-sarkvidék felmelegedése miatti élőhelyek elvesztése. Ha a jégmentes időszak meghaladja a 180-200 napot, sok medve kimeríti zsírraktárát és éhezik. A legfiatalabb és a legidősebb medvék vannak a legnagyobb veszélyben. Az északi-sarkvidéki tél során a legtöbb jegesmedve – a vemhes nőstények takarmányozása kivételével – a tengeri jégen vadászik fókákra. A legjobb vadászat tavasszal történik, amikor a gyűrűsfókák és a szakállas fókák kölykeznek. A sok naiv fókakölyök és az őket szoptatni próbáló anyák lehetőséget adnak a medvék felhízlalására. A jegesmedvéknél a zsír ott van, ahol van. Ha zsírporszívónak gondolja őket, akkor közelebb kerül ahhoz, hogy megértse, hogyan élnek ilyen zord környezetben. A fókák egy vastag zsírrétegre támaszkodnak, hogy melegek maradjanak, a medvék pedig ennek az energiadús zsírnak az elfogyasztására hagyatkoznak, hogy felhalmozzák saját zsírraktárukat. Egy medve testsúlyának akár 20%-át is meg tudja enni egyetlen étkezés során, és ennek több mint 90%-a közvetlenül a saját zsírsejtjeibe kerül, hogy elraktározzák azokat az időszakokat, amikor a fókák nem állnak rendelkezésre. Egyetlen jegesmedve sem nézett a tükörképére, és azt gondolta, hogy „túl kövér vagyok”. Ez az Északi-sarkvidék legkövérebbeinek túlélése.

Az áttelelő barlangokba bújtatott vemhes nőstények korábban hatalmas zsírlerakódásokat tettek le, így akár nyolc hónapot is túlélhetnek etetés nélkül, miközben megszülik és szoptatják kölykeiket. Újév környékén megszületik egy-két pici, tengerimalac méretű kölyök. Ha a jég túl korán elolvad, ezeknek a kismamáknak nem lesz elég idejük zsírt raktározni a következő nyárra. A jegesmedvekölykök 2.5 évig az anyjuk tejére támaszkodnak, és mivel olyan gyorsan nőnek, kevés a raktározott zsírjuk. Anya a biztonsági hálójuk.

Mit szeretnél, ha az emberek tudnának a munkádról?
Nehéz jegesmedvének lenni: fagyos hideg téli éjszakák, amelyek hónapokig tartanak, és tengeri jégen élni, amely sodródik a széltől és az áramlatoktól. A helyzet az, hogy a medvék úgy fejlődtek, hogy ott éljenek, és a körülmények változnak. Nem lehetséges, hogy olyan földi fajokká váljanak, mint a grizzly medve ősük. Az éghajlatváltozás elveszi azt az élőhelyet, amelynek kiaknázása érdekében fejlődtek. Kutatásunk hozzájárul ahhoz, hogy megértsük, hogyan reagálnak a jegesmedvék a felmelegedési körülményekre. Az Északi-sark ikonjaiként a jegesmedvék akaratlanul is az éghajlatváltozás plakátjaivá váltak. Van időnk megváltoztatni a jégmedve jövőjét, és minél hamarabb cselekszünk, annál jobb. Jövőjük a mai döntéseinktől függ.