Óceán titkai

Az óceánnak van egy titka.

Nagyon szerencsés vagyok, hogy az óceánegészségügy területén dolgozhatok. Egy tengerparti angol faluban nőttem fel, és sok időt töltöttem a tenger nézegetésével, titkaira tűnődve. Most azon dolgozom, hogy megőrizzem őket.

Az óceán, mint tudjuk, kritikus fontosságú minden oxigéntől függő élet számára, téged és engem is beleértve! De az élet az óceán számára is kritikus. Az óceán az óceáni növények miatt termel annyi oxigént. Ezek a növények szén-dioxidot (CO2), egy üvegházhatású gázt szívnak fel, és szénalapú cukrokká és oxigénné alakítják át. Ők a klímaváltozás hősei! Ma már széles körben elismerik az óceáni élet szerepét az éghajlatváltozás lassításában, még egy kifejezés is létezik: kék szén. De van egy titok… Az óceáni növények csak annyi szén-dioxidot tudnak felszívni, mint amennyit, az óceánok pedig csak annyi szenet tárolnak, amennyit ők, az óceáni állatok miatt.

Áprilisban a csendes-óceáni Tonga szigetén lehetőségem nyílt bemutatni ezt a titkot a „Bálnák a változó óceánban” konferencián. Sok csendes-óceáni szigeten a bálnák támogatják a virágzó turisztikai gazdaságot, és kulturális szempontból is fontosak. Noha joggal aggódunk az éghajlatváltozás bálnákra gyakorolt ​​hatásai miatt, azt is fel kell ismernünk, hogy a bálnák nagyszerű, nagy szövetségesek lehetnek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben! Mély merüléseik, hatalmas vándorlásaik, hosszú élettartamuk és nagy testük révén a bálnák óriási szerepet játszanak ebben az óceántitokban.

A világ első nemzetközi”bálnakaki diplomaták” Tongában, az egészséges bálnapopulációk értékének növelése a globális klímaváltozás mérséklésében. LR: Phil Kline, The Ocean Foundation, Angela Martin, Blue Climate Solutions, Steven Lutz, GRID-Arendal.

A bálnák lehetővé teszik az óceáni növényeknek a szén-dioxid-leszívást, és hozzájárulnak a szén óceánban való tárolásához is. Először is, alapvető tápanyagokat biztosítanak, amelyek lehetővé teszik az óceáni növények növekedését. A bálnakaka egy műtrágya, amely tápanyagokat hoz a mélyből, ahol a bálnák táplálkoznak, a felszínre, ahol a növényeknek szükségük van ezekre a tápanyagokra a fotoszintézishez. A vándorbálnák tápanyagokat is magukkal hoznak a rendkívül produktív táplálkozási helyekről, és a bálnák szaporodóhelyeinek tápanyagban szegény vizeibe engedik ki, felgyorsítva az óceáni növények növekedését az óceánon túl.

Másodszor, a bálnák az óceánba zárva tartják a szenet a légkörből, ahol egyébként hozzájárulhatna az éghajlatváltozáshoz. Az apró óceáni növények szénalapú cukrokat termelnek, de élettartamuk nagyon rövid, így nem tudják tárolni a szenet. Amikor elpusztulnak, ebből a szénből sok szabadul fel a felszíni vizekben, és visszaalakulhat CO2-vé. A bálnák viszont több mint egy évszázadig is élhetnek, táplálékláncokkal táplálkoznak, amelyek ezekben az apró növényekben lévő cukrokkal kezdődnek, és felhalmozzák a szenet hatalmas testükben. Amikor a bálnák elpusztulnak, a mélytengeri élet táplálkozik maradványaikkal, és a korábban a bálnák testében tárolt szén az üledékekbe kerülhet. Amikor a szén eléri a mély óceáni üledéket, hatékonyan elzáródik, és ezért nem tudja előmozdítani az éghajlatváltozást. Ez a szén valószínűleg nem kerül vissza CO2-ként a légkörbe, esetleg évezredekig.

A bálnák védelme része lehet a klímaváltozás megoldásának? Fotó: Sylke Rohrlach, Flickr

Mivel a Csendes-óceáni szigetek egy kis töredékével járulnak hozzá az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához, amelyek előidézik az éghajlatváltozást – a csendes-óceáni szigetek kormányai számára ez az arány kevesebb, mint fele 1%, ezért a bálnák szén-dioxid-elnyelőként biztosított jólétének és az ökoszisztémához való hozzájárulásának biztosítása gyakorlati lépés. segíthet kezelni az éghajlatváltozás okozta veszélyt a csendes-óceáni szigetek lakosságára, kultúrájára és földjére. Egyesek most lehetőséget látnak arra, hogy a bálnák védelmét belefoglalják az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményéhez (UNFCCC) való hozzájárulásukba, és támogassák az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG) elérését, mind az óceáni erőforrások (SDG 14), mind pedig a éghajlatváltozás elleni fellépés (13. SDG).

A tongai púpos bálnákat az éghajlatváltozás fenyegeti, de segíthet csökkenteni az éghajlatváltozás hatásait is. Fotó: Roderick Eime, Flickr

Számos csendes-óceáni szigetország már most is vezető szerepet tölt be a bálnák védelmében, és bálnarezervátumot nyilvánítottak vizeiken. Minden évben hatalmas púpos bálnák szocializálódnak, szaporodnak és szülnek a Csendes-óceáni szigetek vizein. Ezek a bálnák a nyílt tengeren keresztül vándorolnak, ahol nem védettek, hogy eljussanak táplálkozóhelyeikre az Antarktiszon. Itt versenyezhetnek elsődleges táplálékforrásukért, a krillért a halászhajókkal. Az antarktiszi krillet elsősorban állati takarmányozásra (akvakultúra, állattenyésztés, háziállatok) és halcsaliként használják.

Mivel az ENSZ ezen a héten ad otthont az első óceáni konferenciának a 14. fenntartható fejlesztési célról, és az ENSZ folyamatban van a nyílt tengeri biológiai sokféleségről szóló jogi megállapodás kidolgozására irányuló folyamat, alig várom, hogy támogassam a csendes-óceáni szigeteket abban, hogy elérjék céljaikat, hogy felismerjék, megértsék és biztosítsák a bálnák szerepe a klímaváltozás mérséklésében. E vezetés előnyei mind a bálnák, mind a csendes-óceáni szigetlakók számára világszerte kiterjednek az emberi és az óceáni életre.

De az óceán titka sokkal mélyebbre nyúlik. Nem csak a bálnákról van szó!

Egyre több kutatás köti össze az óceáni életet a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási folyamatokkal, amelyek elengedhetetlenek az óceáni szén-dioxid-elnyelőhöz, valamint ahhoz, hogy a szárazföldi élet megbirkózzon az éghajlatváltozással. Halak, teknősök, cápák, sőt rákok is! Mindegyiknek szerepe van ebben a bonyolultan összefüggő, kevéssé ismert óceáni titokban. Alig kaptuk meg a felületet.

Nyolc mechanizmus, amelyen keresztül az óceáni állatok támogatják az óceán szénszivattyúját. Diagram a Fish Carbon jelentés (Lutz és Martin 2014).

Angela Martin, projektvezető, Blue Climate Solutions

Az író szeretné köszönetet mondani Fonds Pacifique-nak és a Curtis és Edith Munson Alapítványnak, amiért lehetővé tették a csendes-óceáni szigetek bálnáiról és az éghajlatváltozásról szóló jelentés elkészítését, és a GEF/UNEP Blue Forests Projecttel együtt támogatták a bálnák a változó óceánban való részvételét. konferencia.

Hasznos linkek:
Lutz, S.; Martin, A. Fish Carbon: A tengeri gerinces szén-dioxid-szolgáltatások felfedezése. 2014. GRID-Arendal
Martin, A; Mezítlábas N. bálnák változó éghajlatban. 2017. SPREP
www.bluecsolutions.org