Néhai nagymamám nagy híve volt a régi mondásnak: „Ne tedd az összes tojást egy kosárba”. Tudta, hogy egy szakértelemre, egy iparágra vagy egy bevételi forrásra támaszkodni magas kockázatú stratégia. Azt is tudta, hogy a függetlenség nem egyenlő a dominanciával. Tudta volna, hogy az amerikai népnek nem kellene viselnie azoknak a terheit, akik személyes jutalomért el akarják adni nyilvános tojásainkat. Ránézek a Bureau of Ocean Energy Management térképére, és meg kell kérdeznem magamtól – mit mondana a kosárban lévő tojásokról?


„A világ legnagyobb olajfogyasztója minden eddiginél több szénhidrogént exportált 2017-ben, és nem mutatják a lassulás jeleit. A kőolajat, benzint, gázolajat, propánt és még cseppfolyósított földgázt is rekordtempóban szállították külföldre.”

Laura Blewitt, Bloomberg News


Minden energiavállalatnak, amely az Egyesült Államok népének és az amerikaiak jövőbeli generációinak állami forrásaiból akar profitot termelni, alapvető felelőssége van. Nem az amerikai nép felelőssége, hogy maximalizálja a vállalatok profitját, és nem minimalizálja kockázatukat, és nem viseli az amerikai vadvilágot, folyókat, erdőket, strandokat, korallzátonyokat, városokat érintő jövőbeli károk megtérítésének terhét, gazdaságok, vállalkozások vagy emberek. Kormányzatunk végrehajtó, igazságszolgáltatási és törvényhozói képviselőinek felelőssége, akik azért vannak, hogy az amerikai nép legjobb érdekeit képviseljék. Az ő felelősségük annak biztosítása, hogy az állami források kárának bármilyen kockázata megérje az amerikai nép, nemzeti erőforrásaink és a tőlük is függő jövő nemzedékek hasznát.

Új olaj- és gázkitermelési területek óceánunkban:

Január 4-én az Energiaügyi Minisztérium Óceánenergia-gazdálkodási Irodája új ötéves tervet adott ki az amerikai vizeken található külső kontinentális talapzat energiatermelésére, válaszul az elnök tavaly áprilisi parancsára. A terv egy része a tengeri szélenergia-termelési kapacitás növelésére, a többség pedig új területek megnyitására összpontosít az olaj- és gázforrások kiaknázása előtt. Amint a térképen is látható, partjaink egyetlen része sem tűnik mentesnek a kockázat alól (kivéve Floridát, utólag).

Az új terv tartalmazza a Csendes-óceán partja és a Mexikói-öböl keleti részének menti területeket, valamint több mint 100 millió hektárt az Északi-sarkvidéken és a keleti tengerpart nagy részén. A javasolt területek többségét, különösen az Atlanti-óceán partja mentén, soha nem használták ki – ami azt jelenti, hogy a vihar, az áramlat és az energetikai műveletek egyéb kockázatai kevéssé ismertek, a fúrási műveleteket támogató infrastruktúra alig vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre, és kiválóan károsítja a tengeri emlősök, halak, tengeri madarak és más tengeri élőlények populációit. Jelentős potenciális károk érhetik az amerikaiak millióinak megélhetését, különösen azokét, akik a turizmusban, halászatban, bálnalesben és akvakultúrában dolgoznak.  

A feltárás nem jóindulatú:

Az óceán vizébe 250 decibellel robbanó szeizmikus légágyúk olaj- és gáztartalékok felkutatására való alkalmazása már megváltoztatta óceánunkat. Tudjuk, hogy a bálnák, delfinek és más tengeri emlősök, csakúgy, mint a halak és más állatok szenvednek, amikor megtámadják őket a szeizmikus erőkifejtés. Az ilyen teszteket végző vállalatoknak mentességet kell kérniük a tengeri emlősök védelméről szóló törvény alól (amelyet a 1. 12. 18-én közzétett blogban ismertettünk). A Hal- és Vadvédelmi Szolgálatnak és az Országos Tengerészeti Halászati ​​Szolgálatnak felül kell vizsgálnia a kérelmeket, és fel kell mérnie a szeizmikus vizsgálatokból származó lehetséges károkat. Ha jóváhagyják, ezek az engedélyek elismerik, hogy a vállalatok kárt okoznak, és megszabják a „véletlen vétel” megengedett szintjét, ami azt jelenti, hogy meghatározzák, hány és milyen állatot sértenek meg vagy ölnek meg, amikor megkezdődik az olaj- és gázkészletek felkutatása. Vannak, akik megkérdőjelezik, hogy miért használnak még mindig ilyen káros, nagy léptékű, pontatlan módszereket az óceánok olaj- és gázkutatására, amikor a térképezési technológia idáig jutott. Bizonyára itt van az a hely, ahol a vállalatok kevesebbet tudnak ártani az amerikai közösségeknek és az óceáni erőforrásoknak a profit keresése során.


„Ezek a kritikus iparágak Maine érintetlen vizeitől függenek, és még egy kisebb kiömlés is helyrehozhatatlanul károsíthatja a Maine-i-öböl ökoszisztémáját, beleértve a homárlárvákat és a kifejlett homárpopulációkat is” – írta Collins és King. „Továbbá a tengeri szeizmikus tesztelésről bizonyos esetekben kimutatták, hogy megzavarják a halak és tengeri emlősök vándorlását. Más szóval, úgy gondoljuk, hogy a Maine partjainál folytatott olaj- és gázkutatás és -fejlesztés által okozott potenciális károk messze felülmúlják az esetleges előnyöket.”

Portland Press Herald, 9. január 2018


Infrastruktúra és kockázat:

Az biztos, hogy a fúrás a Mexikói-öbölön kívül a közeljövőben nem fog elkezdődni. Létre kell hozni eljárásokat, és értékelni kell a javaslatokat. Az Atlanti-óceán partja mentén történő olajtermelés jelentős infrastrukturális beruházást jelent – ​​nincs meglévő csővezeték-hálózat, kikötőrendszer vagy katasztrófaelhárítási kapacitás. Nem világos, hogy az olajárak támogatják-e az új kapacitás kiépítésének jelentős költségeit, és az sem, hogy ez életképes tevékenység-e, tekintettel a befektetők potenciális kockázatára. Ugyanakkor nem meglepő, hogy az új ötéves tervet nem üdvözölték tárt karokkal, pedig a tényleges fúrásig még évek múlva van, ha egyáltalán sor kerül rá. 

Scientific American beszámolt arról, hogy jelentős helyi ellenállás van a part menti vizeken folyó olaj- és gázipari műveletek bármilyen kiterjesztésével szemben: „Az ellenzők között van New Jersey, Delaware, Maryland, Virginia, Észak-Karolina, Dél-Karolina, Kalifornia, Oregon és Washington kormányzója; több mint 150 tengerparti település; és több mint 41,000 500,000 vállalkozásból és XNUMX XNUMX halászcsaládból álló szövetség.”1 Ezek a közösségek és államok vezetői összefogtak Obama elnök tervezett bővítése ellen, és azt visszavonták. A javaslat visszatért, nagyobb, mint korábban, és a kockázati szint nem változott. A sokféle gazdasági tevékenységtől függő tengerparti közösségek attól is függnek, hogy tudják, hogy beruházásaikat nem veszélyeztetik az ipari energetikai tevékenységek folyamatos hatásai, vagy a szivárgások, kiömlések és az infrastruktúra meghibásodásának nagyon is valós lehetősége.

Program Területek Map.png

Bureau of Ocean Energy Management (a térképen nem láthatók az alaszkai területek, például a Cook Inlet)

2017-ben a természeti és egyéb katasztrófák több mint 307 milliárd dollárjába kerültek hazánknak. Egy olyan időszakban, amikor arra kell összpontosítanunk, hogy csökkentsük a part menti közösségeinket fenyegető kockázatokat az infrastruktúra és az ellenálló képesség javításával az emelkedő tengerszinttel és az intenzívebb viharokkal szemben. Valamennyien fizetünk így vagy úgy, még az érintett lakástulajdonosokat, vállalkozásokat és közösségeiket ért pusztító veszteségeken túl is. A felépülés időbe fog telni, még akkor is, ha további milliárdokra van szükség ahhoz, hogy támogassák közösségeink felépülését a Virgin-szigeteken, Puerto Ricóban, Kaliforniában, Texasban és Floridában. És ebbe nem számítjuk bele azokat a dollárokat, amelyek még mindig a korábbi események – például a BP olajszennyezés – okozta óriási károk orvoslására folynak, ami még hét évvel később is negatívan hat a Mexikói-öböl erőforrásaira.  

1950 óta az Egyesült Államok lakossága csaknem megkétszereződött, nagyjából 325 millió főre nőtt, a világ népessége pedig 2.2 milliárdról több mint 7 milliárdra nőtt. Az amerikaiak több mint kétharmada tengerparti államokban él. Felelősségünk a jövő nemzedékei iránt ezért drámaian megnőtt – biztosítanunk kell, hogy arra összpontosítsunk, hogy használatunk a lehető legkisebbre csökkentse a károkat, a hulladékot és a kockázatot. Valószínűleg ott, ahol a kitermelés nagy kockázatot jelent az emberek számára, a jövő generációira hagyhatjuk, hogy hozzáférhessenek olyan technológiával, amelyet ma csak elképzelni tudunk. Az ingyenesen elérhető és alacsonyabb költséggel elérhető erőforrások – a szél, a nap és a hullámok – sokkal kisebb kockázattal használhatók fel ránk és a jövő generációira nézve. Igényeink kielégítése intelligens tervezéssel, amelynek üzemeltetése és karbantartása kevesebbe kerül, egy másik stratégia, amely kihasználja az örökségünkben rejlő feltalálói szellemet.

Ma több energiát termelünk, mint valaha – beleértve az olajat és a gázt is. Fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy miért kell nagy kockázattal járó tevékenységeket előmozdítanunk olyan energiaforrások kinyerésére, amelyeket más országokba exportálunk, és csak a kárt okozzuk nekünk. Energiaszükségleteinket a források egyre változatosabb tárházával elégítjük ki, és egyre nagyobb hatékonyságra törekszünk, hogy ne pazaroljuk el értékes örökségünket.

Most nincs itt az ideje, hogy növeljük a kockázatot és a károkat az Egyesült Államok óceánvizein. Itt az ideje, hogy megduplázzuk a jövő generációit. Itt az ideje, hogy örökségünket a jólété tegyük. Itt az ideje, hogy befektessünk olyan energialehetőségekbe, amelyek biztosítják azt, amire szükségünk van, és kevesebb kockázatot jelent amerikaiak millióinak megélhetésére. Itt az ideje, hogy megvédjük óceánvizeinket, part menti közösségeinket és az óceánt otthonuknak tartó vadon élő lényeket.  

 


1 Trump hatalmas vizeket nyit az óceánfúrás előtt, Brittany Patterson, Zack Coleman, Climate Wire. 5. január 2018

https://www.scientificamerican.com/article/trump-opens-vast-waters-to-offshore-drilling/

Collins és King a Feds-nek tartsa távol az olaj- és gázfúrást Maine partvonalától, írta Kevin Miller, Portland Press Herald, 9. január 2018. http://www.pressherald.com/2018/01/08/collins-and-king-to-feds-keep-oil-and-gas-drilling-away-from-maines-coastline/?utm_source=Headlines&utm_medium=email&utm_campaign=Daily&utm_source=Press+Herald+Newsletters&utm_campaign=a792e0cfc9-PPH_Daily_Headlines_Email&utm_medium=email&utm_term=0_b674c9be4b-a792e0cfc9-199565341

Az Egyesült Államok rekordtempóban exportál olajat és gázt, Laura Blewitt, Bloomberg News, 12. december 2017. https://www.bloomberg.com/news/articles/2017-12-12/u-s-fuels-the-world-as-shale-boom-powers-record-oil-exports

Trump hatalmas vizeket nyit az óceánfúrás előtt, Brittany Patterson, Zack Coleman, Climate Wire. Scientific American, 5. január 2018   
https://www.scientificamerican.com/article/trump-opens-vast-waters-to-offshore-drilling/